1862-ben ez volt a siker elfogadott definíciója:
"(sik-er) fn. tt. siker-t, tb. ~ek, harm. szr. ~e. Általán, foganat, vagy kedvező eredmény, mely valamely vállalatot, munkát követ. Fáradságomnak semmi sikere sincs. Sikerrel dolgozni. Majd meglássuk, mi sikere lesz felszólításomnak. Sikert várni,…